TUDÁSMAGOK

TÉVES ÉS IGAZ MONDÁSOK

Mondások, szállóigék már az ókorban is voltak. Általában tanító, bölcseleti jellegűek. Néha azonban találni olyan mondásokat, amik hiányos ismeretekből fakadnak, éppen ezért nem állják meg a helyüket.

Horváth Károly: Isteni bölcsességek, alapelvek című e-könyvében több mint ezer szólást, közmondást, szállóigét gyűjtött ki. A Magyar Elektronikus Könyvtárból /MEK/ szabadon letölthető a mű. Ezeket szemezgetve, több tévedésen alapuló mondást is találtam, nézzük meg mik is ezek és miért hibásak!

Az ember arra született, hogy szenvedjen.

Nem arra született. Az, hogy az élet szenvedés, valóban szerepel a buddhista tanításokban is és máshol is, de az életnek nem célja a szenvedés, ha ilyen értelemben nézzük. Sőt, pontosan hogy a megvilágosodás a célja. A megállapítás pesszimisztikus.

Csak az marad változatlan, aki változtatni tud.

Nincs változatlanság az Univerzumban. Minden, minden pillanatban változik. Továbbá a változtatás nem privilégium, nem tudás kérdése. Minden létező megváltoztatja a környezetét, még egy kavicsdarab is, nem kell ahhoz változtatni tudni, egyszerűen LÉTEZNI KELL. Természetesen a változtató is változik, ez az időhullámok egymásra hatásának alapelve, ezzel együtt az Univerzum alapelve.

A botlás másodszorra már hiba.

Nem lehet számszerűsíteni és nem hiba. Inkább tudatlanságnak nevezhető. Ezerszer és ezerszer elbotolhatunk az élet kísértései közepette, sőt el is botlunk. Ha csak másodszorra hiba a botlás, akkor elsőre mi?? Véletlen? Véletlenek nem léteznek. Elsőre is tudatlanság és másodjára, ezredszerre is az.

Amilyen az anyja, olyan a lánya.

Egyáltalán nem biztos. Mivel mindenki saját lélekinformációval születik le, így homlokegyenest eltérő jellemek találkozását élhetjük meg egy családon belül is. Lehet olyan jóravaló, aranyos anya, akinek undok, kutyaütő lánya van, pedig a legjobb nevelést próbálta nyújtani számára. Ugyanez fordítva is előfordulhat.

Gyermekkel együtt nő a gondod.

Aki ezt gondnak, tehernek éli meg, annak nem ajánlatos a gyermek. Nem gondról van itt szó, sokkal inkább próbatételről, a szülők vizsgáznak türelemből, többek között.

Az emberek saját baklövéseiket nevezik élettapasztalatnak.

Persze, mert az is. Nem is lehet másképp, a baklövésekből van az élettapasztalat, a megfelelő tanulságokat leszűrve. Muszáj elkártyáznom a fél fizetésem, hogy megtanuljam értékelni a pénzt. Az érem mindkét oldalát ismerni kell. A baklövés elkerülhetetlen.

A rész semmi, az egész minden.

A rész tartalmazza az egészet, a részek összessége az egész. Nincs olyan rész, mely értéktelen lenne. Megnézném, hogy megy az a zsebóra, aminek kikapom a mutatóit, mert hogy csak egy rész, egy semmi.

Most álljon itt két téves szállóige Erdélyi Margit: Kis angol nyelvtan /Laude Kiadó/ című nyelvkönyvéből.

Már mindent feltaláltak, amit csak fel lehetett találni.

Ellenkezőleg. Sehol sem tartunk. A világ alapkérdéseire sem tudtunk még megnyugtató válaszokat adni. Technikánk gyerekcipőben jár más civilizációkhoz képest. Van még mit feltalálni.

Ha mindenki megválaszthatná, hova szülessen, egyes országok teljesen kiürülnének. /Eric Linklater amerikai közgazdász, szociológus/

A kijelentés duplán téves, úgy ahogy van, rossz az egész mondat. Először is mindenki szabadon megválaszthatja, hova születik. Másrészt, Eric minden bizonnyal a természeti katasztrófa sújtotta illetve háborús övezetekre célozhat, az országok kiürülésével kapcsolatban. Azonban sok lélek számára pontosan az effajta megrázkódtatások szükségeltetnek a további fejlődésük érdekében. Ez a gyakorlatban aztán vissza is igazolódik.

További két műben is találunk érdekességeket. Elsőként Paczolay Gyula: 750 magyar közmondás /MEK/ című gyüjteményében.

Nem mindig az arat, aki vet: Ez nem igaz. Amit vetettem, annak a következményeit viselnem is kell, mind negatív, mind pozitív értelemben. Mivel több életünk van, ez akár egy másik megtestesülés alkalmával is végbe mehet.

Ahány ember, annyi vélemény: Nagyon igaz, sőt, még akik egy véleményen vannak, azok is különböznek, mivel az Univerzumban nincs két egyforma nézőpont.

Aki hazudik, az lop is: Nem feltétlenül. Életünk során szinte mindannyian minimum füllentünk, de a kegyes hazugságot sokszor alkalmazzuk. A lopás egy külön kategória, olyannyira, hogy az érlelődő gondolatot a tettlegességtől egy nagyon erős visszahúzó erő választja el, ami sokkal nagyobb, mint a hazugság esetében.

Végezetül Gulácsi Tibor Sándor: Közmondások tükörben című gyűjteményében /MEK/ egy csokorra való olyan mondást találunk, ami furcsának, viccesnek tűnhetnek, de mégis komoly többletjelentéssel rendelkeznek és rávilágítanak a világ transzcendens működésére.

.Fény gyúlt az agyában: Hirtelen felismerések esetén hangzik el ez a mondás. A megvilágosodás ennek egy rokon értelmű kifejezése lényegében, mivel mindkét esetben a fényről, világosságról van szó

Majd én beszélek a fejével: Kommunikációnk során lélek beszél lélekkel, azaz idézőjelbe mondhatjuk úgy is, hogy „fej beszél fejjel”, a száj csak mint közvetítő eszköz van jelen.

A szemébe mondtam, hogy…: Ez a szemtől szembe metakommunikáció. Hétköznapi szinten számtalan esetben alkalmazzuk, ide tartozik az is, amikor a másik fél egyetlen pillantásából tudjuk mit akar, vagyis szavak nélkül is megértjük egymást. Ennek egy magasabb szintje a tudatról tudatra metakommunikáció, amit földönkívüliek által eltérített személyek beszámolóiból is ismerhetünk. Ebben az esetben a fejben hallani a hangot. Ez magasabb dimenziószinten zajlik, tulajdonképpen gondolatkommunikációnak is mondhatjuk. Amikor hazudik az illető, arról a szeme is árulkodik, erre a kifejezésünk az, hogy Szemenszedett hazugság: azaz felfogom, „leszedem” a szeméről a hazug információt.

Rúgjunk ki a hámból! : Első olvasatra talán észre sem vesszük, de itt a hám, a bőrfelszínt, biológiai szakszóval a felhámot jelenti, így akár azt is mondhatnánk ennek szinonímájaként, hogy: Ugorjunk ki a bőrünkből!

Előrelátó személy: Az előrelátás szigorúan irányultságát tekintve egyúttal jövőbelátás is, mert ami előttem van az a jövő, ami pedig majd csak megérint, az lesz a jelenem. Így aztán az előrelátó személy lépéselőnyben van, mert olyan eseményekre áll készen amiről már tud.

Jobb létre szenderült: Árulkodó a mondat. Ezek szerint a túlvilágon jobb a lét, mint a fizikai síkon? Bizonyára nem véletlenül gyökeresedett meg ez a kifejezés a magyarban.

2013.

Tankó Árpád