TUDÁSMAGOK

Beszédes hieroglifák

A fordításokról

A hieroglif írás „megfejtése” Jean-Francois Champollion nevéhez fűződik, aki 1823-ban tette közzé felfedezéseit, bár vele egy időben más tudósok is foglalkoztak a fordításokkal. A kutatások kiindulópontját a rosette-i kő adta, ahol egy gránitlapon három írásfajta, hieroglif, démotikus/kései egyiptomi/ és görög szerepelt. Ez utóbbi szolgált etalonként, így aztán Champollion a görög írás alapján visszafejtette a hieroglifákat és ezzel lefektette az alapokat.

A következő problémák vannak ezzel az egésszel. Először is kötve hiszem, hogy egy gránittábla alapján az egész hieroglif ABC levezethető lenne. Másodszor, ha idegen nyelvről fordítunk az mindig torzul. Ebben közrejátszik a fordító lelki világa, óhatatlanul is behelyettesít, szinonímaszavakat használ, stb. Harmadszor, a hieroglifák fogalmakat közölnek és nem betűket, hiszen képek. Azaz ezerszer árnyaltabb és informatívabb egyetlen kép jelentése is, mint gondolnánk, persze csak annak aki érti. Egy szó mint száz, a lényeg, hogy nagy pontatlanságok lehetnek a fordításokkal, hozzáteszem a hivatalos tudomány ezt el is ismeri, sőt azt is mondja, hogy a legősibb hieroglif jelek korát meg sem tudják becsülni. Azért némi támpontunk talán akad, és itt jön a negyedik pont. Több kutató véleménye szerint és erre Hermész Triszmegisztosztól is találunk forrásanyagokat, Egyiptomot atlantiszi papok alapították. A feljegyzések szerint i.e. 11000 körül süllyedt el Atlantisz, így a legkorábbi hieroglif jelek felbukkanása is talán ekkora datálható. A kérdés az, hogy Egyiptomban vezették-e be először, vagy már Atlantiszról hozták a jeleket, mert akkor akár 13000 évnél régebbi is lehet. A kései, démotikus írásjeleket mindössze pár ezer évesre becsülik. Végső soron kiderül, hogy a démotikus és az ősi hieroglif írásrendszer között akár 7-8 ezer éves szakadék is lehet. Mire Champollion kezébe került a XIX. században, már rengeteget torzulhatott. Már az ókorban is jöttek-mentek a hódítók, hosszabb-rövidebb időre elfoglalták Egyiptomot. Egy hódító nép első dolga pedig, hogy megreformálja az adott rendszert. Elképzelhetetlen, hogy éppen az írásrendszerbe ne piszkáltak volna bele. Ami némi reménysugarat mégis adhat arra nézve, hogy a fordítások egy része talán helyes az az, hogy a görög bölcselők és még sokan mások, akik megfordultak az alexandriai könyvtárban, /és ahol mellesleg atlantiszi tekercsek tömkelegét őrizték/ megtudhatták a hieroglifák pontos jelentéseit és a görög fordításokat már ezen ismeretek birtokában vethették papírra.

Technokrata civilizáció?

Ha egy laikust megkérdezzük arról, milyen hieroglifákat ismer, kettőt biztosan mondani fog, az ankh keresztet/hurkos kereszt/ és a szkarabeuszbogarat. Ezeket agyonmutogatják a médiákban, de arról a több ezerről nem esik szó, ami még feltárásra vár. Jómagam néhány százat tanulmányoztam, de már azokból is megdöbbentő következtetéseket lehet levonni. Ugyanígy a régészeti feltárásokról készült dokumentumfilmek se szólnak másról, mint kenyérsütő kemencékről, lábosokról, de az igazán forradalmi leleteket agyondugdossák. Nagyon gyanús, hogy magas szintű technológiai tudással rendelkeztek az ősi egyiptomiak, minden bizonnyal űrhajóztak is. Hogy mennyire előttünk jártak a technológiában, azt jól mutatja, hogy a mai napig sem tudtunk építeni piramist.

Tekintsünk meg néhány hieroglifát azokból, amik jól mutatják, hogy itt bizony valami bűzlik. Több fontos következtetést vonhatunk le menet közben belőlük.

Egy keresztény jelkép: a pásztorbot. 1.

De hol van még ekkor a kereszténység?? A pápaság az egyiptomiaktól vette át, de több ez puszta botnál. Sokkal inkább egy eszköz, egy tudatmegvalósító eszközt takarhat. De nem ez az egyetlen, nézzük a többit!

2.. 3. 4. 5.

Minden tárgy szolgál valamire, teremtő erővel bírnak. Elméleteim szerint a 2-es ábra, az üres kéz a „hétköznapi” ember megfelelője, de a továbbiak már valamiféle rangfokozatokat, beavatási fokozatokat takarhatnak.  A piramisról tudjuk, hogy térrezonátorként funkcionál, gyógyító hatású,  teremtő erővel is fel van ruházva. A 3. képen pont egy ilyet tart a kezében. Minden bizonnyal a többi eszköz is idegumizható, csak a működését nem értjük még. Ezek a tárgyak már akár az elsüllyedt Atlantiszon is bevetésre kerülhettek.

A hivatalos tudomány így fordította le ezeket: 2. kar, 3. cipót kínáló kar, 4. botot tartó kar, 5. cséphadarót tartó kar

A 6-os ábrán látható mozdulat talán ismerős lehet, mintha áldást osztana az alak, energiát közvetít, hasonlóan Jézushoz 6.

Hivatalos fordítása: 6.imádságra emelt kezű ember

Az alábbi ábrákon jön csak ki igazán az energetika. Az alakok mintha földelnék magukat, minden esetben érintik a jobb lábukkal az adott tárgyat, berendezést. A 9. ábrán látható /lebegő?/ alak vagy tisztán hülye, vagy tud valamit. Egyenesen a fejére irányítja a görbe eszközt, talán nem véletlenül. A fejtető a korona csakra központja, meditációk alkalmával is azon keresztül vesszük fel az energiát.

7. 8. 9.

Hivatalos fordításuk: 7.villás botra támaszkodó ember, 8.falat építő ember, 9.zuhanó ember vérpatakkal

Jól tudjuk, hogy az ősi egyiptomiak magas szintű orvosi tudással rendelkeztek, genetikai kísérleteket is végeztek, melynek alapjait szintén Atlantiszról hozhatták. Ezek eredményeit a hieroglifákban katalogizálták is.

Hivatalos fordításuk: 10. sétáló lábak, 11. nád+ sétáló lábakkal, 12. kés élező+ sétáló lábak 13. fazék+ sétáló lábak, 14. ajtó retesz+ sétáló lábak, 15. kifeszített kötél+ sétáló lábak.

10. 11. 12.

13. 14. 15.

Így nagyon könnyű fordítani. Valami + sétáló lábak. A gond ezzel az, hogy a motívumok az alakokhoz kötődnek, szerves részük, függő viszonyban állnak egymással, máskülönben miért lennének egy hieroglifába ágyazva.

Elméleteim szerinti az alábbiakat jelenthetik: 10.földi ember, 11-12.isteni ember, 13.egy magasabb embertípus mint a földi, 14.keresztezett/hibrid/ embertípus, 15. kétnemű /androgün/ embertípus

Beszéltünk a piramisokról és tudjuk, hogy nem csak Egyiptomban, hanem például Közép-Amerikában is vannak hasonlók. Beszélhetünk egy maja-egyiptomi rokonságról? Igen, erre hieroglifa szinten is van utalás, bár a 16. ábrát úgy fordítják hivatalosan, hogy: földvonal homokszemekkel. Azonban ha megnézzük a maja számrendszert, valami nagyon  hasonlót találhatunk ott . 16.  és nagyon hasonló a maja  8-as, ha megfigyeljük

Ez csupán ízelítő volt abból a számtalan jelből, amit az óegyiptomiak használtak. Rengeteg furcsa hieroglifa szimbólum még magyarázatra vár, mert jelentésük, értelmezésük számomra egyenlőre homályos, bizonytalan. De ahogy az idő halad, szép lassan minden a helyére fog kerülni,és talán egy precíz, pontos tudás birtokában leszünk a hieroglifákkal kapcsolatban.

Források: Hieroglif írás, Egyiptomi írás, Rosette-i kő /Wikipédia anyagok/

A képek forrása: Hierogliph Library 0.4

2013.október

Tankó Árpád