TUDÁSMAGOK

A BIBLIA ŐSI TITKAI

A Biblia ősi titkai egy hatrészes dokumentumfilm sorozat, mely bibliai események nyomába ered. Tudományos szemszögből, tudósok nyilatkozatai kíséretében rekonstruálja az eseményeket és próbál választ adni, hogy valóban létező történetek szerepelnek-e a Szentírásban? Az alábbi témákat járja körül:

1. rész: Noé bárkája

2. rész: Bábel tornya, Szodoma és Gomora

3. rész: Mózes-Átkelés a Vörös-tengeren

4. rész: Sámson, Valóban leomlottak Jerikó falai?

5. rész: Dávid és Góliát csatája, Frigyláda

6. rész: A tüzes kemence, A torinói lepel

Egy-egy részt most kiemeltem külön, hogy elmélkedjünk kicsit rajta.

NOÉ BÁRKÁJA

Mózes első könyvében szerepel Noé története. Önmagában a személye is rejtélyes, hiszen 950 évesen hunyt el.. Itt rögtön az elején nagyon fontos tisztáznunk, hogy a Biblia elsősorban kódszöveg, több síkon, mélyebb jelentéstartalommal bír. Éppen ezért az életkorok is valami magasabb dologra utalnak és nem valós életkorok lehetnek. Például Énok 365 évet élt, Matuzsálem 969 évet, stb. Józan paraszti ésszel is belátható, hogy 5000 év alatt az átlagéletkor ilyen sebességgel nem csökkenhetett a mai 70-80 évre. Sőt, a történelemben visszafelé haladva pont az ellenkezőjét tapasztaljuk. A középkor, ókor emberének művészet volt, hogy egyáltalán az ötvenet megélje. A területszerző háborúk, a barbár életmód, fertőzések, a higiénia hiánya, mind-mind átlagéletkor csökkentő tényezőkként voltak jelen.

A vízözönre több hipotézis is elhangzott a filmben. Az egyik tudós a Földet körbevevő páraburokkal magyarázta a vízözönt. Ezzel igen nehéz lenne egyet érteni, mert egy normál esős időjárás nem takarítja le az egész földet. Van úgy, hogy bizonyos térségekben akár egy hétig is egyfolytában esik, szakad az eső és bizony kiáradnak a folyók, földcsuszamlások következnek be, de ez mindig helyi, lokális jelenség. Egy globális mértékű vízözönhöz, ami kilöttyinti az óceánokat és minden élőt elpusztít, hatalmas erőhatás kell. Itt jön a képbe egy másik elmélet az egyik csillagász szájából, mely meteor becsapódást gyanít és ez már lényegesen közelebb áll a valósághoz.

A bárka méretei a Bibliában sing-ben vannak megadva, itt elhangzik, hogy ez méterre átalakítva 135 méter hosszú, 22 méter széles, 13 méter magas vízi járművet ad ki, természetesen fából. Egy ilyen tákolmányt, a több száz vagy akár kilométeres hullámok úgy törik ripityára mint a papírlapot. Egy ennél magasabb betonpanel ház is légypiszok, ha jön a vízözön.

Erre a bárkára még össze van zsúfolva több ezer állat is. Minden állatból egy pár. Beleértve a ragadozókat is. Egy megtermett tigris úgy 250 kg-ot nyom, de vélhetően Noé egyéb nagymacskákat is” vitt fel”. Több ezer állat olyan irdatlan súly, amely alatt a bárka léket kap és egész egyszerűen beszakad. De ha ettől nem is, akkor attól a plusz mennyiségű ételtől biztosan, amit az állatok étkeztetésére biztosítania kellett volna. A ragadozóknak töménytelen mennyiségű húst, ami hűtőszekrény híján, már a harmadik napon megbüdösödhetett. Mivel nem tudhatta, hogy 365 napot kell majd a bárkában töltenie, így azt sem tudhatta mennyi élelemmel készüljön az útra. Az állatok közben ürítenek is. 365 napig az ürülékben ülni és szagolgatni szintén nem valami kellemes dolog.

Bizonyosan megállapíthatjuk, hogy a bibliai Noé története nem szó szerint értendő. Nem kétséges Noé személye, a vízözön ténye sem, hiszen erre a Föld minden népénél találhatunk utalásokat. Az akkori kor népének észbeli felfogásához, a technológia akkori szintjéhez kellett igazodni, de az is lehet, hogy muszáj volt ilyen módon átmenteni a tudást, hogy ne vesszen el.

BÁBEL TORNYA

Szintén Mózes első könyvéből való a Bábel-torony története. A film egyik alapkérdése, hogy létezett-e? A nyilatkozó tudósok a torony helyét Mezopotámiába teszik. A témával kapcsolatban egy remek kis tanulmány olvasható az Eseményhorizont folyóiratban /lásd a linket a Kezdőlapon/, azon belül is a 2006. év anyagai között, „Űrlift az ókorban: Bábel torony „címmel. Egyébként az időfizikában a Bábel-torony a Mindenható szobra geometriailag.

A másik fő kérdés már nyelvészeti jellegű. A mai napig vitatkoznak a nyelvészek, hogy kezdetben egy ősnyelv volt-e, és abból lett aztán sokféle, vagy már eleve több nyelv volt és később még tovább ágazott. A bibliai forrás szerint egyetlen nyelv volt kezdetben. Ez igaz lehet. Itt már az antropológiát is be kell hoznunk a képbe, hogy először is megkeressük az első már szavakkal kommunikáló embert. A földön kívülről érkezett betelepülést több forrás is alátámasztja, az Arvisurákban is megjelenik ez, de más kultúráknál is. Ha kívülről érkezik egy civilizáció, egy közösség idegen környezetbe, kezdetben mindenképp próbál egyben maradni, hiszen a kölcsönös segítségnyújtás, a fennmaradás együtt lényegesen könnyebb, mint szétszórtan elhelyezkedve. Ha pedig együtt vannak, hogy értenék meg egymást, ha nem közös nyelvet beszélnek?

VALÓBAN LEOMLOTTAK JERIKÓ FALAI?

Mózes halála után Józsué vezette tovább a zsidókat. Jerikó ostromát Józsué könyvének 6. részében olvashatjuk. Jerikó városának lakói bűnös életet éltek, az Úr a város bevételéhez megadta a pontos instrukciókat. A film a harsonákra helyezte a hangsúlyt, főként ezeknek tulajdonította a falak leomlását. Józsué népének egyszerre kiáltani is kellett, ez szintén erősítette a hatást. Ordibálástól nem omlanak le falak, se fúvós hangszerektől. A frigyláda a kulcs, mely ekkor Józsué tulajdonában volt.

El sem tudjuk képzelni miféle technikával működött a frigyláda. Több pusztító hatású funkciója is lehetett, ebben az esetben mint hangfegyver működhetett. Hangfegyvereket ma is fejlesztenek titkos laboratóriumokban, a dolog nem fantazmagória. Ilyenekről Nick Begich és James Roderick Földfelkelte című könyvében /Mandala-Seva kiadó, 2003/ hosszú oldalakon keresztül olvashatunk, katonai dokumentációkkal alátámasztva. Ilyen fegyvereket halálos és nem-halálos hatásfokkal egyaránt tesztelnek. Egy azonban biztos, a legmodernebb hangfegyverek is messze eltörpülnek a szent frigyláda erejéhez mérten, aminek mindössze annyi az oka, hogy a frigyláda isteni, számunkra ismeretlen fizikai alapelveken működő technikával működik. A beszámolók szerint a frigyládát Etiópiában, Axumban őrzik mind a mai napig, amit szintén több kutató alátámaszt.

DÁVID ÉS GÓLIÁT CSATÁJA

Sámuel I. könyvében találhatjuk Dávid és Góliát csatáját, a 17. részben. Röviden erről csak annyit, hogy itt is több elmélet elhangzott, többen teljes egészében kétségbe vonták Góliát létezését, anatómiai indokokra hivatkozva. Pedig Góliát nem is volt különösebben magas a leírások szerint, mintegy három méteres lehetett. Ennél sokkal nagyobb csontvázakat is találtak. A kételkedőknek álljon itt egy fotó arról, miket ásnak ki a régészek a földből.A

A koponya méretéből jól látszik, hogy ehhez biztosan nem három méteres test tartozik, mert igen aránytalan lenne, hanem sokkal magasabb.

2013.

Tankó Árpád