A számmisztikáról
A SZÁMMISZTIKÁRÓL
A modernkori számmisztikát Pitagoraszig /Kr.e. 570 körül- Kr.e. 495/ szokták visszavezetni, de ő is régebbi forrásokra hagyatkozhatott annak megalkotásakor. A misztika szót hallván, valami homályosra, ködösre gondolunk, tehát elég szerencsétlenül van elnevezve ahhoz, hogy a hivatalos tudomány komolytalannak, tudománytalannak tekintse, holott erről azért távolról sincs szó. Ennél már csak a számmágia kifejezés rosszabb. A rendszer elméleti alapjaiba most nem mennék bele, mert erre épp elég anyagot találhatunk más helyeken, írásom sem ennek ismertetésére van kihegyezve. Sokkal inkább a rendszer pozitív és negatív jellemzőit fogom boncolgatni, pontokba szedve, hogy tisztábban lássuk azt a tudományt, ami már 2500 évvel ezelőtt is létezett, de mind a mai napig sok munkát ad a kutatóknak.
A számmisztika rendszerének instabil, sebezhető pontjai
Mondhatjuk, hogy a számmisztika egy állandóan fejlődő terület, mert mind újabb összefüggésekre jövünk rá, /újra/fedezünk fel. De sok a kérdés is, ami óvatosságra int, egyben figyelmeztet arra, hogy még nem tartunk ott, hogy a rendszer segítségével megfellebezhetetlen, minden ellentmondástól mentes „diagnózist" állítsunk fel személyeknek.
A számmisztikus felelőssége ilyen szempontból nagyon nagy, mivel a számok nem megfelelő értelmezésével, akár olyan tükröt is tarthat a delikvens elé, ami a továbbiakban téves önképet eredményezhet nála. Pedig az illető bízott a szakértelmünkben. Miről is van szó?
1. Jóslás:
A rendszer jellemábrázolásnak indult, ma már ott tartunk, hogy jövőbeli események kimenetelére következtet a kérdező életére vonatkozóan. Ha lehet ez egy fokkal még rázósabb terület, mint egy szimpla jellemrajz felállítása. Egész egyszerűen azért, mert a jövő csak részben eldöntött. De erről egyéb helyen már tettem említést.
A problémát a számmisztikus úgy próbálja kiküszöbölni, hogy más részterületeket is segítségül hív /pld: asztrológia/, ami nem csoda, hiszen biztosra akar menni a jóslásban. Viszont ez megköveteli, hogy asztrológiában is mesterszintű legyen, ami már egy külön, ha lehet a számmisztikánál még komplexebb, átfogóbb /véleményem szerint pontatlan tudással alkalmazott, és mára kellőképpen túlbonyolított/ tudományterület. Azaz, a szakember egy nem kellően ismert rendszert kiegészít, egy másik, szintén nem teljes mélységében feltárt részterülettel. Gondolhatjuk, mi lesz a végeredmény. Hogy az asztrológia elméleti és gyakorlati alkalmazásában milyen problémák vannak, és mennyire nem egységes, az külön cikk témája lenne. Talán egyszer majd ezt is megírom.
2. A 0 nincs értelmezve:
A számmisztikában a nullát átugorjuk, nincs jelentősége, úgy vesszük, mintha ott se lenne. Egy dolgot azonban éppen a számok tudójának kéne szem előtt tartania, hiszen azokkal dolgozik: Nem létezik felesleges számjegy.
A matematikai műveletekben való használata sem egységes, de páros számnak tekintik, helyesen. Számmisztikai szempontból így a páros számokkal illene rezonanciába lennie.
A 0 egy látens, meg nem nyilvánuló számjegy. Lehet, hogy a kérdező képletébe különösebb befolyással nem bír, /legalábbis mai állásunk szerint/ de ez nem azt jelenti, hogy nem is létezik. Lényegének pontos feltérképezése a jövő nemzedékeinek lesz a dolga.
3. Becenevek használata pontatlan eredményeket adhat:
Kedvelt eljárás, hogy az anyakönyvezett néven kívül, becenevek variációit is bevetve próbál a számmisztikus a kérdező képletére jobb rálátást nyerni. Lehet, hogy egyes esetekben ez sikerre vezethet, ugyanakkor ha az illetőnek több beceneve is van, és a szakember minden egyes variációt kiszámol, akkor a végére lesz egy kupac, akár egymásnak gyökeresen ellentmondó végeredménye is, ami valljuk be, csak összekuszálja, bonyolítja a dolgokat.
4. A rövid név „átka":
Egy kellően rövid név, mint pld. Tót Béla, a hiányszámok mennyiségét, ezzel pedig a megtanulandó életfeladatokat növelheti, holott az illető erről nem tehet. Ezzel szemben egy három, jó hosszú névvel rendelkező egyénnél ez a probléma lehet, hogy nincs is jelen. Ez a megállapítás persze nem törvényszerűen jelentkezik minden rövid névben, más tényezők módosíthatják. A problémát enyhíti az az általános alapigazság, hogy az életben semmi sem véletlen, így az sem, hogy az illető a szüleitől rövid nevet kapott. Egy szó mint száz, a hiányszámok tetemes jelenléte nem feltétlenül jelenti azt, hogy a kérdező kevésbé érett, bölcs lélek lenne, de vélhetően a gyakorlott számmisztikusok ezt már felismerték.
5. Csak a név első betűje fontos?
Bevett gyakorlat, hogy a vezetéknév első betűjének számértéke fontos jelentőséggel bír egy számmisztikai képlet felállításakor, mintegy nyomatékosító erejű. Az utolsó betűvel mi a helyzet, arra ez miért nem érvényes? Az életben is minden folyamatnak kezdete és vége van. Ez is egy olyan probléma, ami még nem felderített, de érdemes lenne vizsgálgatni.
6. Ékezetes magánhangzók figyelmen kívül hagyása:
A gyakorló számmisztikus persze ezen megállapításomat rögtön meg tudja cáfolni jelesül, hogy Pitagorasz nem a magyar ABC szerint dolgozott. A héberből indult ki, amit aztán görögre fordított. A gyakorlatban most a latin változatot használjuk. Ez mind igaz, csakhogy magyar nevekre alkalmazzuk, amik „sajnos" ékezetesek. Valamennyire össze kell fésülnünk a két abc-t, ha gondosan akarunk dolgozni. Legalább annyira, hogy felismerjük azt, hogy egy -a hang ékezetes változata az -á, oktávugrást jelent. Nem mindegy, hogy valaki szárnyaló vagy szarnyaló. Mert a mennyei régiókból rögtön a bűzös fekáliában találja magát. Ez nem azt jelenti, hogy akkor az -á hanghoz teljesen más számot kellene rendelnünk. De az biztos, hogy az -a hangnak az ékezet mélységet ad, átszínezi a hatását, nem hagyható figyelmen kívül. Innentől kezdve a névben található minden egyes ékezetes magánhangzónak jelentősége van.
Lényegében ezek azok az elsőre szembetűnő „fogyatékosságok", amik további kutatásra serkentenek, egyben rámutatnak arra, hogy óvatosan bánjunk a számmisztikával, és ne lépjük át azokat a határokat, melyeken belül még szilárdan a segítségünkre van, ha valóban egzakt, pontos jellemrajzokat szeretnénk felvázolni a hozzánk fordulóknak. Inkább mondjunk az illetőről kevesebbet, de azt magabiztosabban, tekintettel arra, hogy mint fentebb láthattuk, jó pár homályos pontja akad a rendszernek. Aki sokat markol, keveset fog.
A számmisztika rendszerének stabil, szilárd pontjai
A számmisztikáról azért elmondható, hogy mai formájában is, nagyvonalakban megbízhatóan, pontosan képes visszaadni egy adott egyén jellemének főbb vonásait, hajlamait, stb. Alkalmas arra, hogy ismeretlenül, látatlanban is felvázoljunk vele egy személyt, csupán a név és a születési adatok ismeretében. Azon kívül, hogy másoknak komoly segítséget nyújthat önismeretben, saját életünk alakulása szempontjából is hasznos lehet. Milyen pozitívumokról van szó?
Azonkívül, hogy a komplett rendszer alkalmazható, például jól ismerték fel a mesterszámokat. A dupla számjegyek /11, 22, 33, stb./ valóban erősebb hatást képviselnek, ha szerepelnek a képletünkben. Logikusan az adott számjegy /1-es, 2-es, stb./ minőségét erősítik. A magyar nyelvtanban is dupla -b a fokjel. /Pld: - jó, jobb, kicsi, kisebb, stb./
Fontos jelzésekkel bírhatnak az életünk során rendszeresen visszatérő számok, észrevételük sokat segíthet életutunk helyes irányba mozdításához, irányban tartásához. Mint ahogy a nevünkben visszatérő számok túlzásokra hajlamosíthatnak. Jóból is megárt a sok.
A névvibrálás, mint rezonancia helyes felismerése szintén jól alkalmazható a számmisztikai gyakorlatban. A hasonló rezgésű személyek az életben is jól együtt tudnak működni. Zsák a foltját megtalálja. Mivel az összes létező szónak van egy rá jellemző, eredő rezgése, így kiterjesztve ez az eljárás mindenféle szempontú összehasonlító vizsgálathoz is alkalmas lehet. Itt is lesz még mit kutatni a jövőben.
Egyelőre ennyi pozitívum is elég hogy belássuk, a számmisztikának van keresnivalója a személyiséganalízisben, nagyszámú gyakorlati alkalmazással pedig mind jobban kiismerhető, és a jövőben is kutatni kell, törekedni a mind mélyebb megismerés érdekében.
2015.május
Tankó Árpád
Források: Székelyhidi Ágnes: Számmisztika /Bioenergetic Kft, 2001/
Székelyhidi Ágnes: Számmisztika II. /Bioenergetic Kft, 2004/
Szólj hozzá |
Menü
Hirdetés